Vége, ennyi volt a szopizás, 17 és fél hónap...

2013. 08. 29.:

Réka úgy döntött, hogy elég nagy lány már ahhoz, hogy abbahagyja a szopizást, így tegnap elválasztotta magát egyik pillanatról a másikra.
Előző nap este még hisztizett is, hogy kell neki a cici, még hajnalban is elfogadta, aztán reggel már csak a balból volt hajlandó szopizni, de a végén megharapta a bimbóm, a jobbat bekapva már rögtön harapott is és mondta, hogy nem.
A délutáni altatáshoz sem kellett már neki, de félálomban aztán még cicizett egy kicsit, majd este szintén nem fogadta el. Kérdeztem tőle, hogy szeretne-e cicizni, de nemleges választ kaptam, ezért már nem is kapta be a mellbimbóm, csak adott rá egy puszit, mert előzőleg mondtam neki, hogy fáj, ha megharapja. Megbeszéltük, hogy mivel már ilyen nagy lány és már nem is kell neki a cici, ezért a kiságyában fog elaludni. Eddig is így volt, csak a nyaralás alatt megszokta, hogy köztünk alszik, ezért itthon nem tudtuk visszaszoktatni a kiságyba.
Az esti altatás eddig úgy nézett ki nálunk, hogy megfürdettük Rékát, majd szopizott addig, amíg Karcsi elkészíti a tápot, aztán a táp után, és a jóéjt puszik kiosztása után betettem az ágyába, forgolódott egyet-kettőt, meg magához ölelte a nyusziját és így elaludt. Mostanában, a nyaralás után ez úgy nézett ki, hogy táp után is cicizett, erre aludt el, és így raktam vissza az ágyába.
Tegnap, mivel már nem akart szopizni, táp után beraktam a helyére, és már úgy nézett ki, hogy el is aludt, de aztán mégsem sikerült neki, ezért kivettem, a fejét ráhajtotta a mellemre, adott rá puszit és elaludt.
A ma délutáni altatás is viszonylag zökkenőmentesen ment, meséltem neki, aztán elringattam, picit sírt, de aztán győzött a fáradtság és elszunyókált.
Az elválasztás lelkileg már nem viselt meg annyira, mert egy éve, mikor a pajzsmirigy-gyulladásom miatt pár napra le kellett választanom Rékát, akkor átestem ezen, akkor rettenetesen megviselt, még sírtam is, hogy nem szoptathatom tovább Rékát, de szerencsére hamar meggyógyultam, ezért újra kaphatott cicit a Leányzó, és akkor megnyugodtam.
Most inkább a fizikai része visel meg. Éjszaka alig tudtam aludni, mert keményekké váltak és fájtak a melleim. Reggel kézzel fejtem le picit belőlük, éppen annyit, hogy ne feszüljön és ne fájjon, aztán délben megint, pluszban még hideg textil pelenkával be is borogattam őket.
Remélem hamar kapcsol a szervezetem, és leáll a tejtermelés, mert ez a feszülés és fájdalom igen kellemetlen, illetve remélem, begyulladni sem fognak a melleim, azt nagyon szeretném elkerülni.