A blogomat nem itt, hanem a babaszoba.hu oldalon kezdtem el írni, egyelőre ide csak átmásolom a bejegyzéseket, de lehet, hogy a későbbiekben már csak itt fogom vezetni Réka Baba mindennapjait.

2014. január 31., péntek

Réka és a kis barátai :-)

Az elmúlt időszakban sok babával találkozott Réka, nála fiatalabbal és idősebbel is.
A 11 hónapos Dorkával még játszani nem tudott, de szeretgette, puszilgatta, néha picit erőteljesebben, mint ahogy kellett volna, de persze ilyen korban még nem értik a gyerekek azt, hogy gyengébben, vagy erősebben, hiába magyarázzuk még nekik. Ezzel nincs is baj, majd megtanulják idővel ezt is, és szerencsére semmi baja sem lett a kislánynak, bírta a kiképzést :-)
Aztán itt volt nálunk Réka osztrák kis barátnője, Laura, aki egy hónappal idősebb Rékánál. Vele nagyon aranyosan eljátszott, még koccintani is megtanult Réka, ugyanis a két Kiscsaj is megünnepelte az új évet, mint a felnőttek. Rékának nagyon tetszett a koccintás, rengeteget nevetett rajta, így megismételték ezt a Csajok egy párszor.

Dorina, a kis rokon kislány, aki már 3 és fél éves, őt nagyon szereti Réka, nincs olyan nap, hogy ne emlegetné.
Vele már azért kicsit óvatosabban játszik Réka, tőle talán fél egy kicsit, mivel nagyobb nála, meg mivel ő már óvodába jár, így nagyobb gyerekekhez van szokva, ezért Rékával is úgy akar játszani, de Réka még nem veszi a lapot ilyenkor. Azért így is el tudnak játszani.
Észrevettem, hogy amikor Dorina itt van nálunk, utána Réka sok új dolgot produkál mind beszédben, mind a cselekvéseiben, tehát jó hatással van rá a nagylány.
Most legutóbbi találkozásunk után Réka is kedvet kapott a bilizéshez, mert "Kabbakümm (Réka így hívja Dorinát, máig nem értjük, hogy lett Dorinából Kabbakümm...) is ígycsináá", ugyanis látta a Kiscsaj, hogyan Wc-zik Dorina, és ezt feltétlenül le akarta utánozni, csak sajnos a lelkesedése ezügyben nem tartott sokáig... 2x pisilt bilibe, többször nem volt hajlandó :-(

Még Karácsony előtt volt nálunk egy ismerős kisfiú, Balázs, aki 5 éves nagyfiú. Réka imádja a fiúkat (Jajjj nekünk, mi lesz később :-S), rögtön egy hullámhosszra került Baluval, őt is puszilgatta, ölelgette, szépen eljátszottak.
Mikor Balu ugrálni kezdett a kanapénkon, Réka rögtön utánozni kezdte, elkezdett ugrálni Ő is :-S Kissé rosszul lettem ettől, hogy majd ezután mindig ott fog ugrálni, de szerencsére azóta ezt elfelejtette.

A "nagy szerelem", a szomszéd kisfiú, Dávid baba, aki 4 hónappal fiatalabb Rékánál, és akit Réka imád, az ő neve is elhangzik naponta legalább ezerszer.
Velük együtt szoktunk sétálni menni, illetve vagy ők jönnek át hozzánk, vagy mi megyünk át hozzájuk játszani. Dávidkával nagyon szépen eljátszik Réka, illetve őt is elhalmozza puszival, öleléssel.
Tündérien szólítja fel Réka Dávidot arra, hogy figyeljen rá :-) Egyik nap kint voltunk a játszótéren, a Kisasszony felmászott a csúszdára és szólt Dávidnak, hogy figyelje, hogyan csúszik majd le, ilyenkor mondja, hogy "Dánnii baba, Dánnii baba" :-)
Tegnap előtt mi voltunk náluk, Réka élvezte a sok új játékot, amit Dávidéknál talált, semmi gond nem volt, aranyosak voltak, még tologatták is egymást a babytaxin, a Kisasszony haza sem akart jönni.

Tegnap pedig ők jöttek át hozzánk és Rékát mintha kicserélték volna, irigy volt, ami mondjuk érthető, mert Ő most kezd ebbe a korszakba lépni, na de amit eddig még gyerekkel sohasem csinált, ráütött Dávid fejére.
Persze rögtön leszídtam, elmagyaráztam neki, hogy ilyet nem csinálunk, de ezt úgy látszik elsőre nem értette meg, mert többször is rácsapott a kisfiú fejére...
Akkor hagyta abba eme új tevékenységét, amikor véletlenül összeütközött a két gyerkőc feje, mert akkor is éppen nyúzta Dávidot. Gondolom akkor esett le neki, hogy ez mennyire fáj. Eddig csak a Mamáját tisztelte meg a pofonokkal, na meg amitől még frászt kapok, hogy a kutyát is...
Mindennap milliószor elmagyarázom neki, hogy nem bánjuk a kutyát, de ahogy meglátja Sonyt, vagy ha csak a Tv-ben, könyvben észrevesz egy ebet, rögtön üti egyik kezével a másikat ezzel jelezve, hogy meg akarja verni :-S
Miután mondom neki, hogy nem ütjük, nem szabad, fáj neki, stb., akkor utána már simogatja a kezét, puszit ad rá, tehát megérti, amit mondok, de mihelyst ott van nálunk a kutyus, egy ideig szépen játszik vele, majd egy váratlan pillanatban ráüt, vagy belerúg :-(
Tőlünk nem láthat ilyet, mert nem ütjük sem Őt, sem a Sonyt... Remélem, hamar kinövi ezt.
A játszóházban, ha nem Dávidkáékkal megyünk, akkor a többi gyerekkel nem játszik, inkább élvezi, hogy szabadon futkározhat, játszhat. Minden alkalommal egyre bátrabb, legutóbb már csúszdáztunk is a nagy csúszdán, persze szigorúan Anya ölében :-)
Az eljövetelek szerencsére zökkenőmentesek, nem hisztizik, mindig megbeszélem vele, hogy most már menni kell és meg is érti.

Múlt hét vasárnap történt egy kis baleset, ugyanis hazafelé jövet a játszóházból, az M0-ás lehajtón hátulról belénk jött egy autó, de szerencsére Réka ülése jól funkcionált, észre sem vette, mi történt. Az én nyakam egy kicsit meghúzódott, de hamar el is múlt. A kocsin meg egy kis csík kivételével nem látszik semmi, pedig nagyot szólt, azt hittem, minimum totalkár a kocsi hátulja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése