Már megint elhanyagoltam a blogomat, de az elmúlt időszak eléggé zsúfolt volt.
Befejeztem a fősulit, amit Réka születése miatt halasztottam. Minden szabad percemben (amiből ugye egy ekkora gyerek mellett nem sok adódik) tanultam. Sajnos(?) elég maximalista vagyok, nem elégszem meg azzal, hogy tudogatom a tananyagot, így most is arra törekedtem, hogy rendesen tudjak mindent, ne csak felületesen.
Ez szerencsére olyan jól sikerült, hogy még meg is dicsértek a szóbeli vizsgám után :-)
Na de nem rólam szól ez a blog, hanem Rékáról, akinek tegnap volt a névnapja, ma pedig már a 20. hónapját töltötte be :-)
Egyre könnyebb vele kommunikálni, igennel-nemmel felel egy-egy kérdésre, vagy ha már tudja/ismeri az adott szót, akkor azzal válaszol.
Sok új szót tanul már egy nap alatt is, és utána megfelelően használja is. Már próbálkozik tőmondatok használatával is. Eddig csak egy mondatot tudott használni (add ide hopp-hopp: kérem a labdát), de most már az újonnan elsajátított szavakat is próbálja mondatba foglalni.
"Elmeséli" az adott nap történéseit az Apukájának, mikor hazajött.
Van egy kis barátja, a szomszéd kisfiú, Dávid baba, aki 3 hónappal fiatalabb Rékánál. Voltak nálunk egyik nap, Dávid kipróbálta Réka babytaxiját, de szegény felborult vele, elkezdett nagyon sírni egyrészt az ijedtségtől, másrészt egy picit megharapta az ajkát. Az anyukája rohant megvígasztalni a kisfiút, szerencsére sikerült is hamar megnyugtatni, ami köszönhető volt Réka éneklő Micimackójának is, mert Dávidkának az nagyon tetszett, így nyugtatásképpen azt is bevetettük.
Réka ezt úgy "mesélte" el később Apukájának, hogy "Dávi brümm-brümm puff", aztán mutatta a száját, hogy ott fájt a babának, majd sírást imitált, aztán mondta, hogy "néni" (Dávid anyukája, aki megijedt), végül hozzátette, hogy "elment ebííd", tehát hazamentek ebédelni.
Azt gyanítom, nemsokára folyékonyan fog beszélni, ha így folytatja :-)
Hintázás közben énekelni szoktunk neki, de nem ám olyan sorrendben és azt a dalt, amit mi szeretnénk, hanem a Kisasszony sorolja, mit szeretne hallani éppen :-D
Már szépen bemutatkozik, ha megkérdezzük tőle:
- Hogy hívnak Téged?
- Héka
- Milyen Réka?
- Arany csííl (=arany csillag: Mamája így hívja Őt, ezért Réka szerint ez is a neve egy része :-D )
Majd hozzáteszi, hogy "Habó", azaz Szabó.
Próbálkozik a ragozással is, pl: Apáná = Apánál, Apánn = Apának, Apáé :-)
Megtanult ugrálni, eddig csak rugózott, aztán egyik napról a másikra elkezdett ugrani. Ez egyébként egy fejlődési ugrásnak tekinthető.
A bilizés terén nem haladtunk előre semmit nyár óta, még csak játszik a bilivel, hajlandóságot sem mutat arra, hogy abba akarja végezni a dolgát. Tudom, meg kell érnie rá, így ezt nem is erőltetem még.
Sok olyan dolog van még, amit újdonságként csinál, de ezeket most nem sorolom fel, mert ezek tényleg csak apróságok, amiken el szoktam csodálkozni, hogy jéé, ezt is tudja már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése