Először úgy döntöttünk, hogy nem is adatjuk be neki, mert nem akartuk a szervezetét fölöslegesen terhelni egy újabb oltással.
Igazából én azon az állásponton voltam, hogy be kéne Rékát oltani vele, de Apuka viszont ellene volt.
A gyermekorvosunk (aki egyébként a főnököm évfolyamtársa volt az egyetemen, tehát maximálisan megbízom benne) nagyon javasolta, mert igen veszélyes a kórokozó által okozott agyhártyagyulladás.
Szerencsére ritkán fordul elő a betegség, de ha véletlenül ne adj Isten elkapja a gyerek, akkor nagyon súlyos következményei lehetnek...
Sok gyerekes anyukát megkérdeztem ezügyben, ők beoltatták-e babájukat, vagy nem, és mindenki egyöntetűen azt felelte, hogy igen.
Szóval sikerült meggyőzni Karcsit is, hogy mégiscsak kapja meg az oltást Réka is, így pénteken túlestünk rajta.
Először fel kellett íratni a receptet, ki kellett váltani, majd ezután tudta csak a doktornő beadni Rékának, akire annyira de annyira büszke vagyok, ugyanis egy mukk nélkül tűrte az oltást, míg a szomszédos szobában üvöltött egy kis gyerek, aki szintén szurit kapott.
Persze nagyon megdícsértem Rékát, milyen ügyes volt.
Itthon, amikor megkérdezem Őt, kitől kapott szurit, mondja, hogy "néni", és mutatja a lábát, ahová kapta az oltást, majd rögtön megemlíti a babát, aki sírt.
Mondta É. doktornő, hogy annyi következménye lehet a szurinak, hogy mivel legyengül az immunrendszer, könnyebben kaphat felsőlégúti megbetegedést, ami sajnos elő is jött. Hétfő délután már kicsit köhögött, keddre már az orra is nagyon elkezdett folyni, a köhögés viszont elmúlt, mára pedig szerencsére csökkent az orrváladék mennyisége is, úgyhogy remélem, hamar túlesik ezen Réka.
Ez egy múltheti kép Rékáról, aki éppen a magassarkú cipőmben járkál :-D
Igaz, a melegítő szetthez nem éppen passzol a magassarkú, és Rékát az sem zavarja, hogy pár számmal nagyobb rá a cipő, így is kitűnően megy benne, már most igazi nő :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése