A blogomat nem itt, hanem a babaszoba.hu oldalon kezdtem el írni, egyelőre ide csak átmásolom a bejegyzéseket, de lehet, hogy a későbbiekben már csak itt fogom vezetni Réka Baba mindennapjait.

2014. július 20., vasárnap

Nyaralás?

Az úgy volt, hogy Pápára megyünk nyaralni, ez Magyarország egyetlen ötcsillagos kempingje. Le is teszteltük, megnéztük, Rékabarát-e a hely.
Nagyon szimpatikus a kemping, csak ámultunk-bámultunk, hogy pl a vizesblokk ajtaja fotocellás... Na és belül... :-O
Van játszótér is, és aszfaltos út amin Réka motorozni tud. Egyszóval jó lesz ez nekünk egy hétig.
Nade az időjárás előrejelzés azt mutatta, hogy rekkenő hőség lesz, viszont a pápai kempingben nincsenek nagy fák, amik árnyékot adjanak.
Amúgy még tavasszal lefoglaltuk Balatonakalin a szokásos helyünket, amit le is foglalóztunk már, de miután Pápáról hazajöttünk, elhatároztuk, hogy mégsem a Balatonra megyünk, hanem ide, úgyhogy lemondtuk nagyokosan a foglalást.
És persze Murphy-törvénye szerint Réka is lebetegedett... Csütörtökön, a délutáni alvásból úgy kelt fel, hogy 37,8° volt a hője, majd ez lement 37,2-re, ami tartotta magát egészen másnap délig, mikoris felment 38,4-re, és sajnos este is ennyivel feküdt le. Szombat reggelre azonban nyomtalanul eltűnt szerencsére. Amúgy azon kívül, hogy láza volt, semmi nem látszott rajta, ugyanúgy viselkedett, mint szokott és más betegségre utaló jel sem volt... Talán egy enyhe vírus, vagy a 3napos láz, vagy az utolsó rágófoga, ami még nem bújt ki... Attól voltam megijedve, hogy evett egy kis homokot délelőtt, és esetleg attól, de akkor talán hányt volna, vagy hasmenése lett volna, de nem volt ilyen sem... Na mindegy, az a lényeg, hogy meggyógyult :-)
Aztán vasárnap, indulás előtti nap Karcsi mégiscsak úgy határozott, hogy irány a Balaton, mert ha kánikula lesz, akkor Pápán rá fogunk olvadni az aszfaltra...
Így egy telefon az akalis kempingbe, hogy mégis mennénk, de sajna a helyünk foglalt keddig. Az nem baj, gondoltuk, ugyanis addig megállunk majd egy másik boxban, aztán kedden beállunk a helyünkre. Csakhogy időközben meghosszabbították a foglalásukat azok, akik már ott álltak, amit viszont a számítógép nem mutatott... Ez akkor derült ki, mikor leérkeztünk Akaliba, de szerencsére a mellette levő hely, ami szintén vízparti, üres volt 18-ig, az pedig nekünk pont jó, így elfoglaltuk azt.
Lepakoltunk, megebédeltünk, majd ellátogattunk a játszótérre, mert Rékának már mozgáshiánya volt, és mivel délután úgysem fog aludni, mert az úton lefelé a kocsiban azon már túl volt, így sokáig maradhatott játszani. Réka fél 8-kor ki is dőlt, és egyhuzamban reggel 8-ig aludt is.
Másnap reggel, reggeli előtt már a játszón voltunk, a legjobban a trambulin tetszett a Kiscsajnak, más játékot ki sem próbált, csak ugrált.

Reggeli után bementünk Füredre vásárolni, majd Akaliban megebédeltünk, aztán Réka aludt, el is ment a délelőtt.

Mivel a Balaton vize eléggé hűvös volt, ezért Rékának beszereztünk egy kis felfújható medencét, hogy mert ha már itt vagyunk a nagy tó mellett, legalább tudjon egy kicsit pancsizni. Az időjárás viszont nem így gondolta, úgyhogy elkezdett esni az eső. Minden tiszta víz és saras lett, Réka persze dagonyázni akart mindenáron, pedig a gumicsizmáját itthon hagytam, mondván, minek az...
Másnap délelőtt szép időnek ígérkezett, felfújta Karcsi a medencét, és hozott bele vizet, amíg én Rékával a játszótéren voltam. Mondanom sem kell, volt nagy öröm, mikor meglátta a medencét, hát persze, hogy rögtön bele kellett tenni Őt. Ki sem lehetett csalogatni a vízből a Kisasszonyt, de mivel vendégeket vártunk, és megbeszéltük velük, hogy Füreden találkozunk, ezért nagy nehezen mégiscsak ki kellett imádkoznunk Rékát onnan.


A vendégeinknek sikerült nagyon eltévedniük, de aztán végülis egymásra találtunk. Megebédeltünk a kedvenc füredi éttermünkben, majd visszamentünk a kempingbe. Jött a szokásos vihar, így bekényszerült mindenki a lakókocsiba, pedig sok programot kitaláltunk, mivel szórakoztassuk az ismerőseinket, de az eső ismét elmosott mindent olyannyira, hogy pl a szomszédban lévő sátorból az eső után vödörrel merték ki a vizet az ottlakók..
Réka mit sem sejtett ebből a nagy viharból, pedig hangosan dörgött, villámlott, illetve a felnőttek a lakókocsiban mellette beszélgettek, Ő csak aludt szépen.
Szegény vendégek, nem így tervezték a szerdai napjukat, ahogy mi sem, de azért ennek ellenére jól érezték magukat, aztán késő délután elindultak haza.
Másnap reggel megbeszéltük, hogy hazamegyünk, mert nincs értelme ebben a sárban és ilyen időjárási viszonyok mellett maradnunk, ezért délelőtt összepakoltunk és elindultunk haza. Hazaértünk szerencsésen, majd ebéd után felkerekedtünk trambulint nézni Rékucinak, mert azt nagyon élvezte a kis Manóm.
Egy sportáruházban néztük meg először, de elég drágának tartottuk azt az árat, amit mertek a trambulinért kérni, úgyhogy átmentünk a madaras áruházba, ahol a feléért lehetett kapni ugyanolyat, mint a mellette lévő sportáruházban... Persze azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy másnaptól leakciózta az ugrálót az Auchan 5000 Ft-tal, csak éppen erről elfelejtettek minket tájékoztatni. Mondhatták volna, hogy csókolom, jöjjenek holnap vissza, és akkor vegyék meg, dehát nem tették... Ez egyébként a mi formánk, de legalább nem a duplájáért vettük meg az első helyen, ez is valami.
Rögtön össze is rakta Apuci, mihelyst hazaértünk, úgyhogy egészen estig ugrált rajta Réka, nagyon örült neki, jó ötlet volt beszerezni egy ilyet.


Pénteken luxus utazáson vettünk részt, tettünk egy körutazást a BKK járataival a Bikás Parktól a Bikás Parkig.
Egy kisebb vagyonba került a kb ¾órás út, de megérte, Rékának nagyon tetszett, és nekünk is, mivel kb ezer éve nem utaztunk tömegközlekedési eszközön.
Felszálltunk a 4-es Metróra, ezen most utaztunk először. Azt kell, hogy mondjam, elég színvonalasra sikerült ezt megépíteni, megérte ennyit várni rá.
A Bikás Parktól a Kálvin térig, majd innen vissza a Móricz Zs. körtérig mentünk a metróval, azután pedig buszra szálltunk és azzal mentünk vissza a Bikás Parkhoz.

Tegnap Réka kapott a kertbe egy nagyobb csúszdát is, ma pedig ismét buszoztunk egy kicsit, úgyhogy azért jól telik a nyaralás, csak nem így terveztük, nade majd augusztusban... :-)

2014. július 11., péntek

Réka 28 hónapos

Szegény Kisbabám beteg.
Igazából semmi más tünet nincs, "csak" lázas :-(
Tegnap délután kezdődött 37,8°-kal, a délutáni alvásból már így kelt, estére lement 37,1-37,2°-ra. Reggel, illetve délelőtt tartotta magát ez a hőfok, de dél körül felugrott 38,2-re, majd 38,4-re, és maradt is egész nap ennyi... Mindeközben Rékán nem látszik semmi, ugyanúgy viselkedik, játszik, ugrál, ahogy szokott.
Remélem, hamar meggyógyul a pici Szivecském!
Szóval Réka ma 28 hónapos. Már lyukat beszél a hasunkba, mindent elmond, megért, kis okos :-)
Ezen a videón éppen a kívánságait sorolja, mit szeretne, ha nagyobb lesz :-D
Amúgy már mondja nekem, hogy "Anya ne szólj", azaz maradjak csendben, vagy "Anya énekel nem", ne énekeljek. Arra a kérdésre, hogy "Miért ne énekeljek, nem szép a hangom?", válasz: "nem szép". Teszteltem, ezért kérdem tőle, hogy "Viki néninek (Pintácsi Viki) szép a hangja?" Válasz: "igen" :-D Legalább őszinte :-)
Hát igen, mondjuk én már akkor sajnáltam, amikor pici volt még, hogy ilyen hangot kell hallgatnia szegény babának, de most már megjött az esze, és szóvá is teszi :-D

Sajnos a szobatisztasággal nem állunk ilyen jól, mint a beszéddel.
Amilyen jól indult a bilireszokás, most annyira nem megy. Ha csak megkérdezem, kell-e pisilnie, illetve ráül-e a bilire, szó szerint sikítófrászt kap, úgyhogy nem erőltetem, majdcsak megérik már rá.
A hiszti a tetőfokán van, fejét a földbe veri, vagy üti magát valami tárggyal, ha nem sikerül valami.
Elkezdett harapni, ilyenkor a Mamát tiszteli meg vele...
Valamelyik nap a délutáni alvás előtt hisztérikusan sírt, hogy nem akar aludni, holott tök fáradt volt már, így addig sírt, amíg el nem aludt. Egy órán keresztül :-O
Rendre is utasít minket, ha kell.
Mamáját pl így: kér valamit tőle a Mama, Réka viszont nem akarja teljesíteni: "Katiii (ilyenkor nem teszi hozzá, hogy mama), semmi baj". Ez most a szavajárása.
Ha ízlik neki egy étel, mondja, hogy "igazán finom".
Na de vannak szerencsére jó pillanatai is :-)
Kis Dumafranciska, be nem áll a szája, magyaráz mindig.
Egyik nap mondja nekem, hogy meg akarja nézni videón a "kolbászbuszt". Kérdem, micsodát??? Mire rájöttem, hogy Ő az angol videók közül az iskolabuszt, azaz "Schoolbus-t" szeretné nézni... Schoolbus kiejtve szkulbász, azaz Réka szerint kolbászbusz :-D
Sonyt, a kutyusunkat szakszerűen sétáltatja, és azt is tudja, hogy Sony törpe uszkár. Mondjuk ebben nagy szerepe volt a Kerekmese Kutya dal című mesés dalocskájának, amiben néhány kutyafajtát felsorolnak, köztük a törpe uszkárt is.

És igen, már nem baba, hanem nagylány...
El sem hiszem, hogy ennyi idősen már kéri tőlem, hogy fessem ki a kis körmeit. Persze nem festettem ki, azaz igen, de csak a kisujj körmeit, és nem sokkal utána le is mostam neki. De azt az örömöt, boldogságot látni kellett volna az arcán :-)
Hosszú autóutakat egész jól bírja, néhány kisebb hisztitől eltekintve zökkenőmentesen zajlik az utazás.
Legutóbb kisebb kitérőkkel Pápán voltunk megnézi az ottani kempinget, hogy "Rékabarát-e", előtte pedig Parndorfban jártunk, ami Rékuci első külföldi útja volt.
Az egyik út alkalmával megálltunk egészségügyi szünetre egy benzinkúton, míg Réka evett egy banánt a kocsiban, addig Karcsi és Kati bement a shopba, majd miután Réka megette a nasit és visszajöttek Karcsiék is, én is meglátogattam a mellékhekységet, eközben Réka közölte, hogy mehetünk tovább. Mama mondta, hogy dehát Anya még nincs itt, közölte Réka, hogy akkor is mehetünk, nem baj, ha én ott maradok... No comment... :-D Szóval a Lányom nyugodt szívvel ott hagyott volna :-O
Szépen használja a "Kérem szépen, köszönöm, szeretnék, stb" szavakat. Szóval édes, okos, ügyes, hisztis Kismanó, IMÁDOM :-))) <3