Megint nagyon gyorsan eltelt az az egy hét, amit nyaralással töltöttünk.
Mozgalmas volt az elvileg pihenésre szánt egy hét, de egy kisgyermek mellett pihenni nem lehet.
11-én, hétfőn délután, Réka alvásidejében indultunk el Balatonakaliba.
Már az indulás sem ment zökkenőmentesen, ugyanis majdnem meglógott a Kisasszony, amíg mi pakoltunk...
Történt ugyanis, hogy miután bepakoltunk mindent, útra készek voltunk már majdnem, Rékát is felöltöztettem abba a ruhába, amiben utazni fog, valahogyan a nagy kapkodásban Réka egyszercsak gondolt egyet, és egyedül kiment a kertbe, majd, mikor meglátta, hogy nyitva maradt a kapu, mivel Karcsi kiállt a lakókocsival, de a kaput még nem csukta vissza, Réka elindult kifelé az utcára... Akkor értem utol, mikor már kiment a kapun. Hiába kiabáltam neki, hogy álljon meg, természetesen ahogy szokott, nem fogadott szót és ment tovább. Szerencsére utol értük, és hála Istennek, hogy épp akkor autó sem jött arra, mert bele sem merek gondolni, mi lett volna akkor, ha a lakókocsi takarásából kiugrik az utcára...
Mindig a sarkában vagyunk, de most valahogy a sok bába között...
Átkísértem Rékát Katihoz, mert meg akarta neki mutatni, milyen csinos. A Mama éppen az emeletről jött le a lépcsőn, elkezdett beszélgetni Rékával, így én visszaléptem a mi házunkba a táskámért, és csak annyit hallottam, hogy "Megyek, megnézem", mondta Réka, én meg rohantam vissza Katihoz, hogy ott van-e még a gyerek. Kaptam egy nemleges választ, azzal a lendülettel már rohantam is ki a kertbe, de már nem láttam sehol Rékát... Pillanatok alatt kint volt már az utcán... Grrr...
A sokk után elindultunk, egy zökkenőmentes utazást követően szerencsésen megérkeztünk. Elfoglaltuk a helyünket, kipakoltunk, majd biciklire pattantunk és hová máshová, mint a játszótérre mentünk.
Hamar eltelt a délután, vacsora, fürdés, és alvás volt a sorrend. Réka reggeli után megetette a kacsákat és a hattyúkat, majd bementünk Balatonfüredre, ahol kisvonattal várost néztünk, utána pedig bevásároltunk. Vettünk ebédet, amit hazavittünk és a kempingben ettünk meg.
Ebéd után rajtam kívül mindenki belevetette magát a Balatonba, amely a maga 24°-ával számomra annyira nem volt szimpatikus, így én kihagytam a mártózást. A Kiscsajnak viszont nagyon tetszett, még hullámok is voltak az enyhe szélnek köszönhetően. Rékát annyira kiszívta a víz, hogy rögtön el is aludt délután. Tente után biciklizni mentünk, visszafelé pedig megint megálltunk a játszótéren Rékus nagy örömére.
Másnap Tihanyba mentünk, hogy "komponáljunk" egy kicsit. Amíg vártunk a kompra, Réka észrevette, hogy Tihanyban is van kisvonat, egyfolytában mondogatta nekünk, hogy Ő bizony vonatozni is akar, viszont nekünk ez nem volt tervben, így el kellett, hogy keserítsük, hogy nem fogunk várost nézni.
A kompozás is nagyon tetszett Cicusomnak, élvezte, bár egy kicsit azért be is volt tojva rajta. Mikor Szántódról visszajöttünk Tihanyba, és leszálltunk a kompról, Réka közölte a hajóval, hogy "Szia hajó, megyünk is vonatozni"... Ezt így spontán... Akkorát nevettünk, ennek nem is tudtunk ellenállni, úgyhogy kénytelenek voltunk felszállni a kisvonatra is.
Délután kezdett rossz idő lenni, azonban estére olyan szélfújás volt, hogy ilyet még nem tapasztaltam...
Valahol a Bakonyban szupercella alakult ki, amely szippantotta magába a déli szelet, ennek következtében állandóan fújt a szél, de rettenetesen, a Balatonban hatalmas hullámok csaptak fel, az ég egyfolytában világított, mert villámlott állandóan mögöttünk, bár a hangját nem hallottuk.
Ennek következtében csütörtökön egész délelőtt esett az eső, ezért bementünk Füredre a helyi hipermarketbe vásárolni, illetve van egy gyerekkuckó kialakítva benne, amit Réka már előzőleg kipróbált, ezt pont esős időre találták ki, így Ő játszhatott. Csak azt nem kalkuláltuk bele, hogy mindenki így fog gondolkodni, mint mi...
Tele volt már a parkoló is, rengeteget álltunk sorba, míg le tudtunk parkolni.
Tömve volt gyerekekkel a játszósarok is, de azért Réka jót játszott végül.
Délutánra az eső is elállt. Rékának megígértük, hogy ha eláll az eső, akkor pocsolyázhat, dagonyázhat. Ennek az lett a következménye, hogy két perc múlva csurom vizes és sáros lett a Kisasszony, de ez egy cseppet sem érdekelte, viszont rettenetesen élvezte, hogy végre sarazhat rendesen. Én viszont már kevésbé...
 |
| "Esőtánc" ☺ |
Másnap Tapolca volt tervbe véve, ezen belül is a Malom-tó. Rékának megmutattuk a piros halakat, ami tetszett neki, bár közel sem annyira, mint a tó mellett lévő játszótér, ahol jó sokat időztünk, úgyhogy igazából bárhova mehettünk volna, ahol játszótér van, mert a Lányt csak az érdekli, de ez ebben a korban így is van jól.
A kempingbe visszaérve nem hittünk a szemünknek... Réka kis osztrák barátnője, Manuela és nagyszülei is megérkeztek. Ő az, akivel már tavaly is sokat játszott Réka, csodálkoztunk is, hogy idén nem jöttek ide a Balatonra, és mégis. Egyből megörültünk egymásnak.
A szombatot ismét Füreden töltöttük, vasárnap pedig nem hagytuk el a kemping területét.
Aranyos volt Manuela, mert egész napra kölcsönadta Rékának a játékbabakocsiját és a babáját is, ezzel Rékát sikerült annyira lekötni, hogy egész délelőtt csak azzal játszott.
Aztán hétfő délelőtt eljött a pakolás ideje, és mihelyst összepakoltunk, el is indultunk haza, azaz ezzel sajnos befejeződött a nyaralásunk...
